9516 Vönöck, Szili Pál utca 10. Tel.: +36 95 485 001 Fax: +36 95 485 062

2019. június 21., péntek
Kellemes Húsvéti Ünnepeket! PDF Nyomtatás E-mail

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

 

 

 

Néhány szó a húsvétról...

 A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartunk. A Biblia szerint Jézus – pénteki napon történő keresztre feszítése után – a harmadik napon, azaz vasárnap feltámadt.

A Megváltó helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt eredetileg. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

 

 

 

Honnan ered a húsvét?


Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart. A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait.


Virágvasárnap


Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

Nagycsütörtök


Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise megtartása.

 

Nagypéntek


Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, és az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

 

Húsvétvasárnap


Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

 

 

 

 

 

 
JoomlaWatch 1.2.12 - Joomla Monitor and Live Stats by Matej Koval

Belépés



Statisztika



45%Hungary Hungary
34.7%Switzerland Switzerland
8.7%United States United States
5%Belgium Belgium
1.4%Romania Romania
1%Russian Federation Russian Federation
0.8%United Kingdom United Kingdom
0.5%Germany Germany
0.4%Ukraine Ukraine
0.4%Spain Spain

Tegnap: 4
Héten: 25
Múlt héten: 279
Hónapban: 352
Múlt hónapban: 222
Összesen: 809